Vár a Táncsics!
Benedek Elek Kistérségi Szövegértési Verseny
A Ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola az idén már 14. alkalommal szervezte meg a Benedek Elek Kistérségi Szövegértési Versenyt a 3. és a 4. évfolyamos diákok között.
Nagy örömünkre szolgált, hogy városunkból és a környékbeli településekről összesen 14 iskola közel 170 tanulója jelentkezett felhívásunkra Ez is azt bizonyítja, hogy a tanítók lelkesedésének köszönhetően évről évre sikerül egyre több tanítványukkal megszerettetni az olvasást, kialakítani bennük az értő olvasás képességét.
Az eredményhirdetést követően egyetlen tanuló sem távozott üres kézzel. Az első 6 legmagasabb pontszámot elérő kisdiák könyvjutalomban részesült, az ezt követő 12 helyezett tárgyjutalmat kapott. Büszkén állapíthatom meg, hogy a sikeres felkészülés eredményeként számos holtverseny született, a jelentkezőknek csaknem a fele a fent említett jutalomban részesült. Továbbá minden résztvevő emléklappal térhetett haza.
A kísérő rendezvényként tartott kézműves foglalkozásokon készült alkotásokat is magukkal vihették a diákok.
Ezúton is szeretném megköszönni a versenyzőknek, a felkészítőknek és a verseny lebonyolításában közreműködő kollégáimnak, valamint munkatársaimnak aktív munkáját.
Bízunk benne, hogy a következő évben is elfogadják meghívásunkat az iskolák, és a vendégeink lesznek rendezvényünkön!
2024. október 02.
Vincze József Zsoltné
a verseny szervezője
Eredmények
OKTÓBER 1.- ZENEI VILÁGNAP!
A Ceglédi Táncsics Mihály Általános Iskola alsó zene tagozatos gyerekei hagyományaikhoz híven, dalra és játékra perdültek .
,,A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik."
A zene körülölel bennünket!
Zenéje van a természetnek! A szél zúgása, eső kopogása, a madarak szárnysuhogása, az állatok hangjai, énekei és sorolhatnám.
De zenéje van a tárgyaknak is! Akár a vonat zakatolása, az edények csörömpölése, az ajtó nyikorgása, vagy a poharak „csengetése”, de még a telefonunk billentyűzete is ad olyan hangokat, amit zenének nevezhetünk.
Tehát megállapíthatjuk, életünket keresztül-kasul szövi a zene, a bölcsőtől a sírig. A zene, ami az ember legősibb kifejezési formája, eszköze, amely ősibb, mint a nyelv. Még írni se tudott az emberiség, amikor a hang és a szó hatalmába kerítette. Az ősember is zenélt a maga módján.
A zene első megnyilvánulása az ember életében a nevetés és a sírás, majd különböző eszközöket használt a ritmus kifejezésére. Később már nemcsak a ritmushangszerek voltak jelen, hanem sípok és kezdetleges furulyák is. Így kezdődött a zene és a hangszerek fejlődése, ami napjainkig tart.
