2020. MÁJUS - EGYEDÜL NEM MEGY!
Négy éve van együtt az osztály.
Négy éve vigyázunk rá és szeretjük féltőn ezt a kicsi lányt.
Négy éve nyújtunk neki segítő kezet, amit ő általában elhárít:
"Nem kell, tudom egyedül!"
Ha mégsem, akkor mi ott állunk mellette, mögötte és nyújtunk neki segítő kezet vagy tartjuk őt a magasba, ha épp arra van szükség.
Egy a lényeg, hogy érezze ő és mindenki ebben az osztályban:
HA EGYEDÜL NEM MEGY,KÖZÖS ERŐVEL MEG FOGJUK OLDANI!!!
2020. MÁJUS - A TESTMOZGÁS HÓNAPJA
A testmozgás, az egészséges életmód fontossága talán még nagyobb szerepet kapott a mostani életünkben, mint a korábbiakban. Érzik ezt a gyerekek is. Alig ismertettem és küldtem el a feladatot nekik, amit most a technikaórába rejtettem, máris özönlöttek a megoldások. Látszik, hogy élvezték: Rengeteg ötlet, fantázia, szépen elkészített, szépen megírt alkotások. Volt, aki gyümölcsökből, zöldségekből álmodta meg az Egészségmanóját. Voltak, főként a fiúk közül, akik Legóból készítettek el egy vagy több figurát. Sőt az egyikük egy egész jelenetet alkotott meg, ahogyan az Egészségmanók testüket edzve, katonai kiképzésen vesznek részt, hogy kirobbanó formában tudják egészségünk védelmét szolgálni. Aztán jöttek a rajzos megoldások, versikékkel, dalszövegek átírásával, ezeket is nagyon élveztem. Többen történetmesélésbe fogtak, rajzokkal illusztrálva a meséjüket. Ám a hab a tortán a videók voltak!
Az egészségmanók:
Léna története:
Lacika Egészségmanó kalandjai a koronavírussal:
Vitamin manó titka:
Van ezekben minden: plüss figura, gyurmafigura, zöldségek,gyümölcsök, animáció, zenei aláfestés, dalocska, operarészlet, humor és okosság egyaránt.
Bár egymástól most elkülönülve, mégis egységes egészet alkotott az osztályunk, ahol mindenki hozzátette a saját színét a palettához.
2020. JÚNIUS - BOLDÁGSÁGTÁBOR
Hatalmas örömmel fogadtuk a hírt, hogy a boldogságórás munkánk jutalmául meghívták osztályunkat a táborba.
Ez azért is örömhír volt, mert a karantén miatt nem lehettünk együtt 3 hónapig, nem tudtuk lezárni az alsó tagozatos éveket, nem tudtunk elbúcsúzni a "kisgimibe" induló társainktól.
A négyéves munkánk megkoronázása volt ez a tábor.
Nagy izgalommal készültünk, annál is inkább, mert az osztály nagy része még sosem volt "ott alvós táborban".
A megérkezés után gyorsan elfoglaltuk a szálláshelyeket, majd elkészítettük a csoportunk zászlaját.
Ezután összegyűltünk a másik három csapattal a tábor megnyitására, ahol közösen játszottunk, majd mindenki egy kis műsorral mutatkozott be.
Az este hátralévő részében játszottunk, vacsora után pedig kezdődött a tini disco. Csak úgy roptuk!!!
Az este kinek-kinek mást hozott: Volt, aki beszélgetett, volt, aki szomorkodott, volt,aki fáradtan elaludt és volt, aki nem.
A kora reggel már sokakat ébren talált, frissen igyekeztek a fürdőkbe!
Voltak, azonban, akiknek nem akaródzott a reggeli tornára frissen, fürgén igyekezni, de még a reggelihez sem.
A délelőtt folyamán azonban vártak ránk az izgalmas feladatok, játékok és mindent körbelengett az esti program titokzatossága.
Gyorsan eltelt ebédig az idő, hiszen "összekeveredtünk" és megismerkedtünk más gyerekekkel, akikkel állomásról-állomásra járva érdekes feladatokat oldottunk meg: Fűszállal "dudálni", "visszafiatalodtunk, megöregedtünk", utaztunk az időben oda és vissza, magunkra vehettük az optimisták szemüvegét, kikérdeztük ismeretlen társainkat a szokásaikról, ezáltal jobban megismerhettük őket.
Ebéd után "programon kívül" hatalmas jégeső zúdult a táborra: újabb izgalom.
Ám a viharfelhők elvonultával a szivárvány is megjelent az égen és mi újra játszani indultunk.
Ismét vegyes csapatokban kellett ügyeskedni, de szerencsére sosem egymás ellen, hanem egy közös célért: az 1500 pecsét összegyűjtéséért !!!!Még tésztát is nyújtottunk, formáztunk, amit aztán kisütve este jóízűen elfogyasztottunk.
Vacsora után jött a meglepetés: BAGDI BELLA KONCERTJE!!!!
Igazi koncerthangulattal, közös énekléssel, versengéssel, ki énekel hangosabban: Bella vagy mi?
A zsűri döntött: Mi győztünk!!!
Majd jöhetett az autogramok kérése, közös fényképek készítése, vidámság, öröm!!!!
Ezután pici ejtőzés, majd a tábortűz következett, ott igazi tábori hangulatot varázsoltunk dalainkkal, sőt Böbe néni segítségével még egy vicces dalt is megtanultunk: "Én és a sógorom..." címmel.
Majd jött az újabb kaland: esti kincskeresés, sötétben, elemlámpák fényénél négy állomáson izgalmas feladatokat oldottunk meg.
Voltak elfelezett közmondások labdákra írva, ezeket össze kellett párosítanunk, majd a boldogságórák témáit raktuk megfelelő sorrendbe a hónapok szerint , volt mocsárjárás, kódfejtés és persze az állomások helyét is csak nyomolvasással értük el.
A tábortűzhöz visszaérve elmajszoltuk a saját készítésű pogácsáinkat, majd ezek után már senkit nem kellett álomba ringatni.
Másnap hajnalban a tábor igen csendes arcát mutatta, egészen az ébresztőig nem mászkált senki, tornázni is inkább csak poroszkáltunk.
Reggeli után következett a "pusztaolimpia"!
Most mindenki a saját csoportjával gyűjtötte a pecséteket négyféle labdás számban. Szurkoltunk, izgultunk, remekül szórakoztunk!!!
A hőségben és a játék során elveszített energiánkat pótoltuk egy kis pogácsával, majd izgatottan vártuk, hogy a gyűjtött pecsétek száma eléri-e majd a végső összeszámláláskor az 1500-at?
A kiadós ebéd után következett az eredményhirdetés: Túl is szárnyaltuk a kitűzött célt!!!
...és jött az újabb meglepetés: Két hatalmas és egy kisebb torta lett a jutalmunk.
Miközben ezt fogyasztottuk, már jöttek a szüleink, akik így részt vettek a táborzáró, majd búcsúztunk az új és a régi barátainktól, indultunk haza, ahol még sok mindent fogunk mesélni ezekről az izgalmas napokról.
